Élet a Blokkokban

Lyrics

Fent a blokkban a fény ritkán ég, Az álmok már rég a sötétbe léptek. Hideg a beton, a szívem kemény, Minden nap harc, de nem adom fel én. Számlák tornyokban, a pénz elfogyott, A jövő egy kérdés, a múlt meg robot. De viszem a hátamon, mint egy hátizsák, Túl sok a súly, de a szívem még vág. Nehéz az élet, de nem állok meg, Minden ütés után újra felkelek. Bárhol járok, csak visz a zene, Ez tart életben, nem érdekel, mi jön velem szembe. A barátok fele már eltűnt régen, Másik fele börtönben vagy a mélyben. De én itt vagyok, maradtam állva, Mint egy fa, ami bírja a vihar támadását. Néha kérdezem: ennek mi értelme? A szívem fele már elveszett a sötétbe. De a toll a kezemben, a beat szól nekem, És minden sorral egy falat leütök bennem. Nehéz az élet, de nem állok meg, Minden ütés után újra felkelek. Bárhol járok, csak visz a zene, Ez tart életben, nem érdekel, mi jön velem szembe.