Lyrics

Tükörbe köp, ha nem lát rendet,
Bőrén a térkép, testén a templet.
Tetkói közt ott van a véred,
A szívét nem nyitja, de be van véset.

Minden lépése basszusverés,
Nem szép sztereó, ez basszus-levés.
Nem egy kis édi, nem Barbie-bőr,
Szeme kiszúr, mint a kaktusztőr.

Szétvarrva, mintha Banksy lett,
Nem kér véleményt, csak elfelejt.
Arca rideg, mint egy dombormű,
Szája megmondja, ha gond van – bűű.


Szét van tintázva, szét van szedve,
De ő rakta össze – nem kér kegyet.
Nézed a testét? Ő meg nevet,
Mert nem a világ szabta meg ezt a szettet.


Minden vonala nem felejtés,
Nem dísz, hanem trauma-festés.
Minden csávónak csak "next, please",
Róla szól a track, nem te, nem "kis".

Szívében gránit, nem húz se lapot,
Néha lecsap, néha nem kapod.
Könyökig tinta, de szeme üres,
Olyan, mint Budapest: gyönyör és üres.

Nem fut a trenddel, ő fújja fel,
Ő a graffiti, nem csak díszlet mellékel.
Ő a penge, nem a tok,
Csak nézd meg jól: ő nem a sok.



Szét van tintázva, szét van szedve,
De ő rakta össze – nem kér kegyet.
Nézed a testét? Ő meg nevet,
Mert nem a világ szabta meg ezt a szettet.


Kérem, a hölgy nem felel meg normának,
Ő nem fér be Insta-formának.
Nem kér like-ot, nem lesz "lájk-macska",
Őt nem húzod be – max. rajzlapra.



Tinta a bőrén, nem a lelkén,
Nem táncol, csak ha ég a mezsgyén.
Nem bírja a szót, csak ha lő,
Ő a nő, aki mindig előbb lő, mint félő.