Lyrics

(Intro - Hungarian)
Emlékszem a fagyra, a sok üres évre,
Amikor a lelkem már nem vágyott a fényre.
A világ egy börtön volt, hazug és rideg,
Én meg egy farkas, kit a saját falkája kivetett...
(Verse 1 - Hungarian)
Köröttem csak árulás, mocsok és hazugság,
Falakat építettem, jégből volt a páncélruhám.
Azt hittem, ez a sorsom, a magányos, rideg harc,
És az arcomra rég rá volt fagyva a kőkemény grimasz.
De abban az éjszakában, ami öröknek tűnt,
A te szemedben egy szikra, egy új remény gyúlt.
(Chorus - Russian)
Пусть этот мир ломал меня, как сталь,
Твоя любовь, Синти, прогнала печаль.
Поцелуй твой растопил в груди лёд,
Теперь душа Йожи лишь с тобой живёт.
Нас бури прошлого навеки сковали,
Мы стали одним, мы вместе устояли.
(Verse 2 - Hungarian)
Átgázoltunk a fájdalmon, a megaláztatáson,
Te voltál a kapaszkodó minden kibaszott állomáson.
Te láttad a sebeket, a páncél mögött a gyereket,
És a suttogásod elnyomta a gúnyos, hangos nevetéseket.
Te lettél a pajzsom, a fegyverem a harcban,
Mikor azt mondtad: "Veled vagyok, a legnagyobb viharban."
(Chorus - Russian)
Пусть этот мир ломал меня, как сталь,
Твоя любовь, Синти, прогнала печаль.
Поцелуй твой растопил в груди лёд,
Теперь душа Йожи лишь с тобой живёт.
Нас бури прошлого навеки сковали,
Мы стали одним, мы вместе устояли.
(Bridge - Hungarian)
Ez a kurva világ térdre akart kényszeríteni,
Azt hitték, a lelkem végleg porrá tudják törni.
De te jöttél, mint angyal, a pokol tüzén át,
És a te szerelmed lett az én egyetlen, igazi hazám.
Minden könnycsepp, minden átkozott seb,
Érted volt, hogy a végén a karodba essek!
(Outro - Hungarian)
Egy lett a lelkünk... Szinti...
Minden harcom... teérted volt... Józsi...
Egy lett a lelkünk... örökre...
Örökre...